Hívők a Föld koráról vitatkoznak
-
János 1:1
Close
-
Rómaiakhoz 3:23
Close
-
Rómaiakhoz 6:23
Close
A
Alan Sandage belenézett a távcsöves messzelátóba és rájött hogy astrounata lesz. A fiu álma megvalósult amikor elkezdett dolgozni a néhai Hubbinak. A New York Times a nemzedéke legbefolyásosabb astrounatájának nevezte. A fiunak a teleszkopjával lelkesedése volt a munkája iránt. A kozmológiáról hírneve volt. Munkáját kiváltságnak tartotta. Kérdésekre válaszolt a csillagászatról és a metafizikáról. Miután megkapta a doktorátust, megkérdezte az apját, hogy mi az élet célja. Barátja tájákoztatta, hogy az élet célja Isten dícsőségére élni.
A tudomány visszatér Istenhez
Ha valamikor elgondolkoztál azokról a csodálatos dolgokról, amiket Jézus tett vagy az apostolokkal történt, akkor a mai adásunkat érdeklódéssel fogod figyelni. A tudomány álláspontja egy bezárt világegyetem. Figyelemmel azt látjuk, hogy a tudós nem tud mindent és a tény szerint a csodák hihetetlenek csak azért, mert nem illenek bele az ő szerkezetébe. Isten volt a világ Szerzője és mivel mindent ismer, ezért Neki könnyü, hogy a kivánt eredményt megkapja. Tartsunk egy nyitott elmét, addig amig minden tény majd a rendelkezésünkre áll. Várjunk addig amig Isten eljön és megmutatja, hogy a legnehezebb csodák a Bibliában szépen és rendben beleillenek a világegyetem rimképletébe.
Tom Willey és a Nulla Hiba
Egy hónappal az Apollo 8 történelmi Hold keringési missziója elött Frank Borman Apollo ezredest a sajtó konferenciáján megkérdezték, hogy megfontólta-e ennek a repülésnek a különlegességét és felkészítette a családját a lehetséges és elkerülhetetlen balszerencsére. Borman habozás nálkül így válaszolt: Nem szállnák be abba a gépezetbe, ha nem gondólnám, hogy az egy biztonságos jármű. A hold írányitott tudományos repülés a Nulla program Willey felügyelete alatt kezdődött. Nem tudtuk volna a bolygókat megkerülni és a Holdra embereket telepiteni, ha a szabályokat Isten nem állította volna fel.
Felszabadulás napja
Isten a bűnos embereknek a kegyelmes szépsége jeléül szívárványt teremtett. A szívárványt a felhőkre helyezte, hogy azt mindenki láthassa és lehetősége lehessen hálátadni a kegyelméért. Azt is megígérte, hogy özönvíz által nem pusztitja el a földet. A szívárvány szineit az emberi fajok szineire is alkalmazhatjuk. A görög-római kultúra az elnyomásra a szivárvány fekete szinét választotta. A rabszolga szolgaság nem elnyomó intézményként kezdődött el, de hasonlitott a mózesi tövényhez és a héber szolgatársakhoz.
Ember Isten képmásában
Milyen nemes munka valóban az ember. Pál apostol az Efézus 2:10. versében ezt írta: ”Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.” Évszázadokkal később Jézus kijelentette, hogy “Az Isten Lélek” Az Isten k épéhez és hasonlatossága után az ember magas állása kivan hangsúlyozva.
Gének határozzák meg a viselkedést?
Nem dönthetek magamról. A génem határozza el, hogy mit csináljak. Milyen felelősségünk van a viselkedésünkön? Tudjuk, hogy teljesen senki se szabad minden. Az agy és idegrendszer kapcsolatban van és hatással vannak a viselkedésre. Az epilepszia kényszeriti a rendellenességet a génünkbe, ami egy kritikus szerep.Hogy egy sejt működik vagy nem a kémiától függ a testnek a megfeleló részében. A gént összelehet vonni és bizonyos részét elhallgatni, A viselkedések befolyása társadalmi, nemcsak a biológia által, hanem a lélektani és szociális tényező által.
Majmok az írógépnél
Darwin tanitványainak volt egy nagyon erős követelményük. Halld meg az összehasonlitást, amit Darwin egyik barátja készitett. Huxley találomra azt mondta, ha egy csoprt majom leül az írógéphez, ha elég ídöt kap, ídővel legépelné az Encyclopedia Britannicát szóról szóra. Ez elkerülhetetlen, hogy megtörténjen. Ez kitesz több mint 24.000 oldalt minden oldalon száz szóval. A szokatlanult tanult ember nem tudja helyesen kibetüzni ahelyett, hogy szótárhoz ne szaladjon. Huxlez megakarta mutatni, hogy ez lehetséges lett volna. Hosszú ídóbe telne a majomnak a mancsával legépelni egy szót. 24 órás nap alatt ezer millió írógépen nem tudták a könyv címét legépelni.
A tudomány és a csodák
Tud egy ésszerü analitikus a csodákban hinni? Néhány tudós köztük, aki Nobel díjat nyert elmondta a válaszát ebben a fontos kérdésben. Dr. George Beadle néhai amerikai genetikus és Nobel díjas szerint a tudományban a természet tanulmányozása megjósolható, elismerhető és ellenörizhető. Továbbá a természetfölötti esemény és meghatározás túl van a tudomány szemhatáránTehát a tudomány a csodát vagy kipróbálja vagy megcáfolja. Mi megteszünk dolgokat amiket a hangyák és majmok nem tudnak megtenni. Isten magasabb rendü, mint mi, ő képes dolgokat megtenni amik túl vannalk a lehetőségeinkön.
A tudomány visszatér Istenhez
A Biblia sok része foglalkozik a jövővel. Például a Bibliában szó van a világ végéről és az életről, ami ezután következik. A Biblia nem úgy tekinti a világmindenséget mint végtelen vagy örökkévaló, de nagyonis korlátok közé szoritott. A viágmindenség egész anyaga felfog bomlani, amikor Isten meghatározott ídeje megjön. Amikor 1945-ben az atombombát ledobták az rettenetes pusztitást okozott, Az acél torony, ami a Nevada sivatagban a kisérletezésre a bombákat tartotta teljesen elolvadt. Az ilyen robbanások kint az űrben állandóan történnek.
Visszatudnál hívni egy távíratot, amit már egyszer elküldtél?
A barátom majdnem elvesztette az állását, amikor távíratot írt. A főnöke elhatározta, hogy a vállalatát egy másik városba áthelyezi, ami 100km távolba volt. Mindegyik alkalmazottnak költözni kellett. Barátomat a költözés nagyon zavarta. A panaszáról írt egy hosszú távíratot. A gyerekek iskolázottságát is megzavarta. Ezért a panaszát leírta. Miután a főnökról minden rosszat megírt a távíratot elküldte. Késöbb eszébejutott, hogy az állását elveszitheti, ezért a főnökét leakarta csendesiteni. Hamar az új helyre való költözés kevésbbé félelmetesnek látszott, mint az állása elvesztése.