Háború és Házasság
-
2 Mózes 14:29
Close
Mi elégit ki egy embert?
A legtöbben amikor erre válaszolnak azt mondják: Egy jó állás, sok pénz, egy szép ház, egy új autó vagy más anyagi tárgy. De mi tudja az embert tovább vinni az anyagi boldogságnál, ami kiteljesiti az inteligenciáját és kielégiti az érzelmeit? Dr. Richard Dawkins szerint, Darwin lehetövé tette intelektuálisan megtöltött ateistát. Azt gondolja, hogy a világegyetem egy ellenséges terület, ami nem törödik velünk, Tovább menve nincs Isten, aki megteremt minket és nincs Isten, aki szeret és tőrődik az emberiséggel. Egy író szerint, amikor az ateista írók elmélkednek összezavarják a tényeket az elmélkedésekkel. Feuerbach német filozófus haladéktalanul óvatos gondolkodást ajálott.
Nobel Dijas tudosok véleménye Istenről
Dr. Leon Lederman Nobel Dijas tudos ezt mondta: Ha feltaláljuk a fizika összes törvényét akkor felmerül ez a kérdés: Ki állította fel a törvényeket? Sok Nobel Dijas tudós elismeri Isten létezését. Egy német kutató ezt mondta: Szükség van irányitó erőszakra, hogy élet kezdődjön és kifejlesszen különböző formákban amelyben élet van. A tudomány kitudja nyomozni a gombolyagot nemcsak Isten létezéséről, hanem hogy a Biblia tökéletes a tudományos tárgyakban. Sok tudos és Einstein is azt hitte, hogy a világmindenség mindig létezett. Ez a Biblia első szavát jelentené: “Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet.” Born német tudos szerint: Ostobák azok, akik szerint a tudomány Istentagadóvá tesz.
Tudomány harca a hívők hite ellen
A tudományosság egy filozófiai eszme, az álarcosbálon tudománynak mutatja magát. Dr. Ian Hutchinson ezt mondta: Úgy hiszem, becsületes dolog, ha a tudomány és a hit közötti kapcsolatról beszélünk, mert az az uralkodó. Ez a jellemzés paródiája, a logika és a történelmi kapcsolatok valóban léteznek az életnek ezen a területén. A tudomány nem természeti tudomány. Öszinte tudomány nem követeli, hogy a társadalomtudomány az igazi. Csak a társadalomtudomány filozofiája tévesen követeli azt.
Amit nem tudtál Darwinról
Vannak gondólkózók, akik előre gondólkoznak siker nélkül. A munkájukat csak a haláluk elött ismerik fel. Mások bizonyos dolgokat előszőr lelkesen fogadnak, de később rájönnek, hogy az eszmélyük nem sokat ér. A dupla hírű emberek valamit feltalálnak, de a következő nemzedés foglalkozik velük. Közülök legtöbbem már hallottak Charles Darwinról, aki az “Emberi faj eredete” címü könyvet írta. Darwin szerint a gyengébbek meghalnak, az erősebbek életben maradnak.
Amit Darwin a szemről nem tudott
Darwint elcsodálkoztatta és zavarta, amit a szemről nem tudott. Amit Darwin a szemről nem tudott az minket elképesztett és megdöbbentett. A szem tartalmazza az emberi test hetven százalékának az érzéki vevő készülékeit. Darwin megtalálta a szem bonyolultságát és félt az erőpróbától. Ő azért kételkedett, mert az evoluiciósók azt gondolták, hogy az első forma egy sejtes állat volt csökkentő látással. Az emberi szem felismeri a szinek százait, kiválogatja a bevájást a szemek helyzete jól kilett gondólva.
Amit Darwin a sejtről nem tudott
Darwin azt hitte, hogy a sejt valóban egy kocsonya volt. A genetisták az elektro mikroszkóp vizsgálatával túlnőték az egyszerü életet. Nézzünk át a lecséln és megtudjuk, hogy valóban mi történt. Darwin életében a túdósok a sejtről azt hitték, hogy az csak egy épület kője volt. A tankönyvekben azt írják, hogy a cella egy plasztik doboz volt, amiben a zselatin néhány gyümölcs darabbal benne űszott. Minden cella ezer millió protein összetételt tartalmaz. A proteinek tudják hogy hova kell menniük és hogy jutnak oda és mikor kell megállni. Minden vese sejtek állandón véltoztatják a hormonukat és mindig tudják, hogy hova kell menniük.
Amit Darwin nem tudott a hallásról
A fül nem az egyetlen, amikor valamit megkell hallanunk. Beszéljünk a bonyolult stereo rendszerről, ami beépült a fejünkbe. A Kaliforniai Technologiai Intézet kutató csoportja sokat tanult az ember hallásáról, amikor a bagoly csűrjéről vonatkozó rendszerről tanult. A Scientific American újságban ennek a tárgynak egy különleges címet adtak: “Az Érzékek Titka.” Folytassuk figyelmünket egy cikkre: “A két füllel való hallás.” Dr. Masakazu Konishi érdeklődését azt ragadta meg, amikor a baglyok a sötétben a hallásukkal egy egeret pontosan megfogtak. A halak ezrei egyszerre úsznak és mindegyik kiad egy jelet, de csak a saját frekvenciájukra válaszolnak.
Ha egy orrt kellene eltervezned
Az orra úgy gondolunk, mint a szaglás szervére. Megvéd a fertőzéstől. eltávolit a baktériumoktól, a piszoktól, a füsttől és a szubsztanciától. A hajak tisztitó munkát végeznek. A nyálka is végez tisztitást, ami olyan ragadó, mint a légyfogó. Segít a túdőnek. Az ízületünk érzéke inkább az orrunktól, mint a nyelvüntől függ. Szaglás nélkül nem tudnánk felismerni a romlott tejet, a friss illatszert a döglött állatokat.Az embernek 350 szagló készüléke van. Ha az orr máshol lenne nem tudnánk az ételről dönteni.
Az agyad Isten számitógépe
Az ember fáradozása az elméd megkétszerezése messze esik attól, amit sokan hisznek.Sokan a számitógépre mutatva hasonlóságot emlitenek. Az ember agya, az Isten számitógépe egyedülálló és utánozhatatlan. Szegényes emlékezés valamilyen tényt elraktározni. Viszont sikertelenségnek számit, ha nem tud valamit az emlékezésből visszahozni. Mérjük egy számitógép emlékezését kis egységekben való nagyságát bitekben. A legnagyobb számitógépekben tizenhatezer millió bit található. Az agyban 30 millió agysejt van. Az agy képessége visszaemlékezik,megmutatja ugyanazt az esetet, a különböző eszmék segítségével. A számitógép csak azt tudja megtanulni, amit a kezelője betáblált neki.
Keletkezési származás
Egy fiatal filmszinésznő viccesen házasságot ajált Georg Bernard Shaw-nak, a híres britt szerzőnek. Az ok ez volt: A szépségemmel és az Ön agyával jó kezdettel rendelkezhetnék. Nem megyek bele a dologba válaszolta Bernard Shaw. Mi lenne, ha a gyerek az Ön elméjét és az én agyomat örökölné? A fajjal azért kisérleteznek hogy az új nemzedék jobb legyen, mint a régi volt. Néhány tudós sok fözelékekkel és gyümölcsökkel próbálta az ember életét feljavitani. Állatok esetében egerekkel is próbálkoztak. De a sok tudós rájött, hogy a természet nem teremthette magát.